Merevedési keménység skála

A Magyar Természettudományi Társulatnak az az elhatározása, hogy Általános geológia cz. Mindenekelőtt nagyra merevedési keménység skála azt a megtisztelő elismerést, a melyben Magyarország vezető természettudományi társulata munkámat részesítette, éppen az a társulat, a mely a hazai tudományok terén oly hosszú időn keresztül folytatott sikeres működésre tekinthet vissza és szabad választásával azokat a szempontokat méltányolta, a melyek engem művem megfogalmazása alkalmával vezettek.

Ide tartozik az anyag elrendezésének sorrendje, a melyet úgy választottam meg, hogy elkerüljem az ismétléseket s mindig a már ismertekre építsek, továbbá olyan fejezetek beható tárgyalása, a melyek sem az előadóteremben, sem a kirándulások alkalmával nem vehetők eléggé tekintetbe, mint pl.

Az így biztosított szabatos előadás a könyvnek talán szintén egyik sajátos előnye. Kivánatosnak találtam, hogy a fordítást kisebb változtatásokkal és kiegészítésekkel pótoljam.

2020. 3. negyedév kérdései és válaszai

Úgy hiszem, hogy munkám nemcsak a hivatásos geológusoknak és a geológiával foglalkozó főiskolai hallgatóknak, hanem a természettudományok minden barátjának ösztönzésül fog szolgálni arra, hogy a geológia egyes fejezeteibe mélyebbre hatoljanak, s ezáltal Földünk multjának még számos rejtett és titkos, kérdését felderíteni segítsenek.

Kelt Bécsben, Schaffer X. A földtan a természettudományok legfiatalabb ága.

Száz esztendőnél pénisz cums több idő telt el azóta, hogy a műkedvelésből komoly tudomány lett és hogy a ritkaságok s furcsaságok gyüjteménye rendszeres múzeummá fejlődött. DE LUC ugyan már előbb »geológiá«-nak nevezte az új tudományt, de ez az elnevezés csak később vált általánossá. A fiatal tudomány azonban rövid idő mulva messze szétágazó szaktudománnyá fejlődött, a melynek a közre is nagy nincs kenés az erekcióhoz miért van, mert minden más tudománynál mélyebben hat a modern államok életműködésére, különösen a hidrográfia, a közegészségtan, a bányászat, a földművelés merevedési keménység skála a mérnöki tudományok terén.

Nagyon meglepő, de talán mégis természetes, hogy az összes természettudományok között éppen a geológia fejlődött ki legutoljára és példátlan diadalmenetben előrehaladva, csakhamar a természettudományok koronája lett.

Az emberiség legrégibb idejében foglalkoztatta már az elméket a csillagászat, a fizika és a chemia s mindezek egyes alaptanaikban már igen korán exakt tudományokká alakultak ki s a zoológiát, a botanikát és a mineralógiát is mint tudományokat tanították már, de e módszer dolgában különböző két tudománycsoport merevedési keménység skála áthidalhatatlan maradt az ellentét kutatásaik alapvonásában, a mely az egyiknél számításokra és kísérletekre, a másiknál megfigyelésekre támaszkodik.

Az említett két csoportot föld fölötti és földi természettudományoknak nevezhetnők. A csillagászat, a fizika és a chemia a maguk törvényeivel a Földtől függetlenek, működésük köre a nagy mindenség, függetlenül attól a kis bolygótól, mely számunkra a világot jelenti s a második közösüléses erekció azt is mondhatnók, hogy nem más, mint a Földön kívül rejtőző természeti törvényeknek egyik véletlen alkotása.

A chemiai folyamatok, a fizikai erőnyilvánulások, a csillagászati törvények függetlenek a Föld porszemecskéjétől, a melyet ők maguk alkottak, a saját helyére állítottak s meghatározták szerepét a világegyetem életében. A végtelenségből a térbeli korlátokhoz vezet, a világűrből a Földre hoz bennünket a geológia, s ezáltal a földtan a világmindenségnek előbb említett tudományaihoz kapcsolódik.

Megismerteti velünk bolygónknak mint égi testnek s mint a mi világunknak történetét és jelenlegi állapotát. A mit a Föld létrehoz, ami rajta nő, tenyészik és él, mindez merevedési keménység skála földi természettudományok körébe tartozik, a melyek valamennyien szorosan összefüggnek a geológiával, amennyiben a szerves élet a pénisz nem merül fel reggel s ehhez számíthatnók úgyszólván a kristályegyéneket is - és a földkéreg alkotása között a kölcsönös edzeni a pénisz izmait a lehető legbensőbbek.

A geológia adja meg e tudományszakok működési körét; ez az igazi alap, a melyre azok támaszkodnak. Miként a Földön kívüli természeti törvények az emberi tudás számára magában a Földben testesülnek meg s így a geológia mindezeknek tanulságait adott esetre vonatkoztatja, éppen így viszont a geológia a leíró természettudományoknak az alapja.

Összekapcsolja a két természettudomány-csoportot, amennyiben mindkettőt támogatja, de egyúttal mindkét csoportra támaszkodik is. Természettudományunk büszke épületének a geológia az alapfala és a tetőzete. A többi tudományokhoz is különféle szálakkal kapcsolódik, azokat segíti, munkájukat irányítja. Az asztronómia és az asztrofizika arra tanít, hogy milyen a Föld helyzete a világegyetemben, fölvilágosít bennünket arról, hogy milyen volt a Földnek mint önálló égitestnek első fejlődése s melyek azok a földön kívüli hatások, melyeknek alá van vetve, összehasonlítva a világegyetem: a kozmosz többi tagjaival kozmikus, összehasonlító geológia [2].

A fizika és chemia kimutatják azokat az erőket, a melyekkel a Föld rendelkezik dinamikai geológia és lehetővé teszik, hogy hatásukat kísérletekkel megfigyelhessük kísérleti merevedési keménység skála. Ezeken alapul a földkéreg szerkezetének ismerete, a geotektonika köre és a térfelszíni formák eredetének magyarázata geomorfológia v.

A mineralógia a petrografiát, vagyis a kőzetek leírását állította a geológia szolgálatába.

A zoológia, a botanika és a biológia paleontológiai és származástani részükkel phylogenia ugyancsak értékesen támogatják a geológiát. Az üledékes kőzetek képződményeinek kutatásán alapul a sztratigrafia, vagyis a merevedési keménység skála szóló tudomány, különös tekintettel a bennük előforduló kövesült maradványokra.

Ezen alapszik viszont a történeti geológia, a Földnek merevedési keménység skála a szerves világnak a története, a mely a geológiai kutatások végczélja. Végül fiatal sarjai: a paleogeografia és a paleoklimatológia támogatásával a mai természeti erők vizsgálatából kiindulva, a geológia körültekintően visszapillant a szürke multba. A geológia tehát a legtágabb értelemben véve a szilárd Föld kialakulásának a tudománya.

Miként a geológiához kapcsolódó szaktudományok, azonképpen a geológiát támogató kutató módszerek is különbözők.

Böngészés:

A geológiának az adott tényeket és törvényeket kell megmagyaráznia és a megfigyelések tömkelegéből kell a törvényeket levezetnie, ezért az induktív és deduktív módszert egyaránt fel kell használnia.

Egyrészt a kisérletekből kell felvilágosítást keresnie, másrészt a gondolat útján kell haladnia, következtetnie és merész vonásokkal föltevéseken nyugvó hidakat kell építenie ott, a hol a talaj a lábai alatt még nem olyan szilárd falazat, a mely a biztos következtetéseket megbirná, mindamellett mindig a természetet kell megfigyelnie, mert a megfigyelés a geológus egyetlen tanítómestere s ez merevedési keménység skála mindig a legjobb módszerekkel.

A természet maga óriási laboratórium, a melyben valóban korlátolt rövid időtartam alatt csaknem az összes folyamatokat megfigyelhetjük, a melyek a nyilt kérdések értelmét megvilágítják. A mérhetetlen hosszú időszakokon át működő összes erők hatásának végeredményét látjuk abban a képben, a melyet ma a Föld felszíne tár elénk s fokozott erekciós gyógyszerek melynek megértése érdekében fáradozunk.

Az ontológiai módszernek jut az a feladat, hogy a jelenkor folyamatai alapján értelmezzük a mult idők nyomait. Mindazok a jelenségek, a melyek valamikor a Földön előfordultak, ma is folyamatban vannak, persze erejükben gyakran megváltozva; ugyanazok az erők működnek ma is, a melyek egykor s csupán egy tényezővel kell számolnunk, a ha a lánynak nincs merevedése fogalmaink fölött áll s ez a mérhetetlen hosszú idő, merevedési keménység skála hatását egyre többre becsülik.

Az ismeretek haladásával kapcsolatosan a különböző folyamatokat egyre nagyobb időközökkel iparkodnak magyarázni s ezek a folytonosan nagyobbodó időmértékek mindinkább az örökkévalósághoz közelednek, a melyhez nincsen mértékünk.

A Föld keletkezése. Naprendszerünk e folyamat előtt még spirális ködszerű állapotban volt. A levált új bolygó először is - mint formátlan anyag - számos hasonló képződmény, vagyis a többi bolygó ősformái között önálló helyzetet foglalt el.

Folytonos összegomolyodás és sűrűsödés által fejlődött tovább a bolygónkat alkotó merevedési keménység skála, a mely eredetileg sokkal nagyobb méretű volt, mint ma. Ekkor még tündöklő csillag volt és merevedési keménység skála lehűlés közben fehér, sárga és vörös színű fénykévéit a világűrbe sugározta.

Izzó gáztömegének ekkor jóval nagyobb volt a tengelyforgási sebessége, vagyis a földi nap akkor csak néhány óra hosszat tartott, a Föld alakja pedig a mainál sokkal erősebben lelapult forgási ellipszoid volt. Ebben az asztrális korszakban a Földről egy egyenlítőtáji gyűrű vált le, a mely eleinte - hasonlóan a Saturnus gyűrűjéhez - a Föld körül keringett, későbben a mi Holdunkká gomolyodott össze.

A Hold Földünknek későbben izzó-folyós tömegében rendkívül erős árapályt idézett elő, ezáltal árapályfékezést okozott, a mi a merevedési keménység skála időt meghosszabbította.

Merevedési keménység skála. Mohs-féle keménységi skála — Wikipédia Tartalom Szerző: J. Merevedési problémák. E két szó hallatán minden férfit kiráz a hideg; ugyanis bárkivel előfordulhat, bármilyen életkorban.

Ezáltal jobban kikerekedett a lapultság, a Föld alakja mindjobban közeledett a gömbidomhoz s ezzel egyidejűleg a folytonos kihűlés következtében összeránczosodott, összehúzódott s így térfogatából veszített. Csillagkorában a Földnek hőmérséklete hosszú időszakon merevedési keménység skála °-on felül lehetett. Hőfoka azonban a hideg világűrben rohamosan csökkent s a hőmérséklet megcsappanása gyakran olyan kitörések protuberancziák kíséretében történt, mint aminőt ma a Napon észlelhetünk.

Mindez olyan lehűlést eredményezett, hogy az eredetileg szétválasztott, disszocziálódott gáznemű elemek vegyületekké egyesülhettek és folyékony s végre szilárd halmazállapotba kerülhettek. Áramlások keletkeztek, mert a kihűlő tömegek fajsúlyuk szerint igyekeztek elhelyezkedni. Akkoriban még csak az izzó-folyós magma volt meg: a piroszféra és a fotoszféra, a mely izzó gázokból állott s ezek burkolták be a Föld testét. Azok a kőzetek, a melyek ma a Föld kérgét alkotják, ebben a °-on felüli hőségben még nem tudtak megalakulni.

Azokat az ásványtömegeket, a melyek Földünk kérgének jelentékeny részét alkotják, kőzeteknek nevezzük, tekintet nélkül arra, hogy vajjon valóban szilárd kőből, vagy csak puha agyagból, merevedési keménység skála laza homokból állanak. Végre a hőmérséklet a kőzetalkotó ásványok olvadáspontja alá szállott, mire megmerevedett rögök keletkeztek, a melyek eleinte többször beolvadtak, fölemésztődtek, míg végre átmenetileg szilárd földkéreg litoszféra alakult, a mely természetesen még nem volt elég erős ahhoz, hogy ellentálljon a belső gázok nyomásának.

Óriási izzón-folyós tömegek magma törték át s árasztották el felszínét és megmerevedve vastagították a pánczéltakarót, a mely lassanként mai vastagságára nőtt. Azonban még mindig számos összekötő-csatorna állott fenn a piroszféra és a felszín között, a melyeken keresztül izzón-folyó tömegek nyomultak be a pánczéltakaróba és elszigetelt, periferikus tűzhelyekké alakultak, vagy pedig a felszínre milyen korban merevedéssel, valamely megmerevedett kéregrészlet alatt alkottak ilyeneket Legnagyobbrészt azonban már elszakadtak a központi magmatűzhelytől.

A hőcsökkenés következtében alakult ki a szilárd földkéreg és a litoszférán keresztül a hőcsökkenés tovább haladt. A kihűlés folyamata a belső erőknek hatását a felszínre annyira csökkentette, hogy a vulkáni tüneményeknek csak csekély töredéke maradt fenn.

Ezek a tünemények azonban lehetővé teszik, hogy némi képet alkossunk magunknak azokról az összehasonlíthatatlanul borzalmasabb tüneményekről, a melyek akkoriban a Föld felületén végbementek.

Az első földkéreg kialakulásával, a melyből egy darab sem maradt meg eredeti mivoltában, bolygónk csillagkori asztrális állapotából, a melynek kutatása az asztrofizika és a kozmikus geológia körébe tartozik, a planetáris állapotba került.

Ezzel megindul Földünknek a saját, tulajdonképpeni története, a melynek megismeréséhez a szükséges alapok előttünk vannak. Itt kezdődik a geológia merevedési keménység skála, a mely nem elmélkedésekkel, hanem kézzelfogható bizonyítékokkal dolgozik.

Az első megmerevedési rögök képződése a piroszféra határán; protuberancziák a fotoszférában. A megmerevedés előre haladása; csatornák közvetítik a nagy magmatömegek kifolyását s areális erupcziók és periferikus tűzhelyek keletkeznek a pánczéltakaróban. A mai állapot. A periferikus tűzhelyek, a melyek részben a Föld belsejével vannak összeköttetésben, a kitörések székhelyei.

A litoszféra a Föld belsejének azokat az izzón-folyós és gázalakú tömegeit, a melyek csak időnként törnek elő a felszínre az eruptozékmint amilyenek a magma, vulkáni gőzök, stb. Miután a korábbi heves áramlások megbénultak, a mozgékony piroszféra elkülönülése a nehézségi erők merevedési keménység skála alatt gyorsabban ment végbe. A speczifikusan nehezebb elemek a Föld középpontja körül gyűltek össze és ilymódon a súlyos központi mag: a bariszféra keletkezett.

E körül helyezkedik el a szorosabb értelemben vett piroszféra, a melyet ismét a litoszféra zár körül. A korábbi fotoszféra a maga gázaival és gőzeivel a földkéreg keletkezése után gyorsan lehült.

Merevedési keménység skála Férfi szexuális zavarok Bevezettük a Collin Skálát!

Egyúttal tömegében meg is nagyobbodott, mert a Föld belsejéből gázkitörések gyarapították. A fotoszféra eredetileg legalább légköri nyomás alatt állott, a mely egyenlő azzal a gáznyomással, a melyet ma a Föld felületén felgyülemlett vizek és a különféle módon kötött gázok gőzállapotukban akkor kifejthettek.

Férfi szexuális zavarok | Urológiai Klinika

E nyomás alatt az akkori őslégkörből csak akkor csapódhatott le a víz, a mikor a hőmérséklet körülbelül C° alá sülyedt kritikus hőmérséklet. A sülyedő nyomás és a folytonos sűrűsödés következtében akkoriban keletkezett egyre növekedő, sőt katasztrofális súlylyal a vízburok, a hidroszféra, a mely világtengert alkotott és a litoszférának legnagyobb részét, sőt talán merevedési keménység skála az egészet is elborította.

A lehűlés tovább is tartott és megszabadulva a lecsapódott gőzöktől és gázoktól, megalakult a légkör, az atmoszféra. Ettől az időtől pénisz nevek megszűnt a levegő, a víztömegek és a szilárd Föld felszíni rétegeinek saját hőmérséklete s a világűr hőmérsékletét kellett volna felvenniök, ha a Nap hősugarainak elnyelése következtében az éghajlati övek szerint különböző hőmérsékletet nem vettek volna fel. Földünk fejlődéséből önként következik, hogy bolygónkon nem lehetett élet mindaddig, míg a magasabb hőmérséklet a szerves vegyületek keletkezését lehetetlenné tette.

Ez már csak akkor vált lehetségessé, a merevedési keménység skála a hőmérséklet C° alá sülyedt. Az élet megszületésének mikéntje természetesen mindig foglalkoztatta az emberi elmét, a felelettel azonban a természet mindig adós marad. Az élet birodalma, a bioszféra, tágas burok, a mely a litoszférát körülveszi és úgyszólván az egész földfelületet, szárazföldet, tengert és a légkör mélyebb rétegeit magában foglalja.

Mindenüvé kiterjed, a hol megvannak a szerves életnek legszükségesebb létföltételei, a hol a hőmérséklet nem sülyed tartósan a 0C° alá és nem emelkedik C° fölé, s a hol víz van.

Mennyire nehéz a normális merevedés? - Hímvessző

Itt mehetnek végbe a növényi szervezetek legelemibb vegyi folyamatai s az élet diadalmasan, sokféle alakban, mélyen nyúlik bele a halál birodalmába, amellyel a szervetlen világban találkozunk. És ezzel kezdődik az a csodálatos fejlődési folyamat, a mely anyaföldünket szemünkben a csillagok milliói között kivételessé és hiú felfuvalkodásunk szerint az ész megszületésére méltóvá teszi.

A szerves élet megjelenésével kezdődik a Föld geológiai történelmi korszaka. Ennek eredményeit azon mérték szerint állapíthatjuk meg, a melyet az állat- és növényvilág fejlődése nyujt. Előtte van a geológiai történelemelőtti korszak, a melyben nyomon követhetjük a Föld előbbi képződését, ez azonban az időmértékre vonatkozólag még nem ad biztos támasztópontot. A történelemelőtti korszak végül a geológiai őstörténelem homályában mosódik el, melynek időmértékéről még a merész becslés sem merevedési keménység skála pontos felvilágosítást.

A Föld alakja, nagysága és felülete. Az összehasonlító vagy kozmikus geológia a Földön kívüli égitesteken tett tapasztalatok analógiája alapján valószínű föltevésekkel szolgál bolygónk ifjú koráról s elárulja az elemek megegyezését az egész világűrben, a meddig a színképelemzés fekete elnyelési vonalat mutat.

Azokat az ismereteket, a melyek a Földről, mint a világegyetem egyik egyedéről szólnak, a matematika és a fizika azon ágának köszönhetjük, mely geofizika néven a földtan szolgálatában áll.

A másodpercz-inga hosszának növekedése az egyenlítőtől a sarkok felé, azután a délkörön végzett fokmérések és a többféle kisebb eltérés az erre vonatkozólag előre kiszámított értékektől: mind azt bizonyítják, hogy Földünk belapult sarkaival forgási ellipszoidhoz hasonló test, úgynevezett geoid, melynek alakját nem tudjuk egyszerű matematikai kifejezéssel meghatározni, mivel a Föld alakja a belsejében levő tömegek elosztásától is függ s ebben úgy látszik nincs törvényszerűség.

A geoid-felületnek eltérése a forgási ellipszoidtól a szárazföldön alig 50, az Óczeánon pedig méter, s e két érték - összehasonlítva a Föld nagyságát a domborzatával, - csak csekélység. A szárazföld magasságának, felszínének és tömegének viszonya merevedési keménység skála világtenger mélységéhez, felszínéhez és tömegéhez. A szárazföld kiemelkedéseire és az óczeánok mélységeire vonatkozó mértéket abszolut magasságnak és mélységnek tengerszínfeletti magasságnak vagy tengerszínalatti mélységnek nevezzük, ha az értéküket a tenger tükrére mint nullapontra vonatkoztatjuk.

Viszonylagos magasságon értjük valamely pontnak egy önkényesen felvett szintről való kiemelkedését.

Mennyire nehéz a normális merevedés? - Hímvessző

A legnagyobb abszolut magasság a Mount Everest Gaurisankar a Himalayában m, s az Óczeánnak legnagyobb megmért mélysége a »Planet-mélység«, Mindanao szigettől északkeletre m. Ezek a 18 km-t meghaladó magasságkülönbségek a Föld felületén, összehasonlítva a horizontális méretekkel és a Föld átmérőjével, csak alig észrevehető ránczok, a melyek egy olyan gömbön, melynek félátmérője 1 m hosszú, körülbelül csak 3 mm-es kiemelkedések volnának.

Tehát a nekünk annyira jelentékenynek látszó magas hegységek szinte elenyésznek a Föld tömegében. Ezt a körülményt föltétlenül figyelembe kell vennünk akkor, a midőn a Föld háztartásában a hegyképződés folyamatainak jelentőségét merevedési keménység skála. A szárazföld közepes magassága körülbelül m; ez azt jelenti, hogy a szárazföld tömege egész kiterjedésében egyenlően elosztva, több mint m magasságban állna ki a tengerből.

Ezzel ellentétben a közepes tengermélység körülbelül m, tehát négy és félszer akkora. A tengerek együttes ürtartalma mintegy szor nagyobb, mint a tenger színtája fölé kiemelkedő szárazföldé. Ha a Föld merevedési keménység skála vízburok nélkül vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a szárazföld nem mindjárt a szélein szakad le nagy mélységekbe, hanem laposan folytatódik a tenger színe alatt vagy m mélységig.

Itt végződik a kontinentális tábla és utána meredek leszakadás következik körülbelül méter mélységig. Ez a kontinentális lejtő, a mely a mélységi régiókba esik le. A mély tengerekben a legnagyobb tengeri mélységek árokszerűleg sülyednek le.

A szárazföldeket tehát mintegy rögöknek tekinthetjük, a melyek közepes értékben m-rel magasabban fekszenek, mint az óczeánok kiegyenlített feneke s a tenger tükréből éppen úgy merednek fel, mint az úszó jégrögök a víz felületén. Ha azonban ezeket a nekünk annyira jelentékenynek látszó magasságkülönbségeket a Föld méreteihez hasonlítjuk, azok ismét elenyésző csekélyek és az 1 méteres félátmérőjű glóbuson csak 0.

A Föld sűrűsége. Különösen érzékeny merevedési keménység skála segítségével már sok kutató meghatározta a Föld fajsúlyát, a melyet jelenleg az igazsághoz legközelebb járva, 5. Azonban azok a leggyakrabban előforduló kőzetek, a melyekhez a Föld kérgében hozzáférkőzhetünk, csak 2.

amit már gyanítottál, de máshol nem mernek kimondani

Hosszú időn keresztül tisztán elméleti alapon azt állították, merevedési keménység skála a sűrűség a Föld középpontja felé lassankint növekedik s ott et ér el. Későbben látni fogjuk, hogy különféle tapasztalatok segítségével, mint például a földrengéshullámok folyamatának megfigyelésével, fogalmat merevedési keménység skála magunknak a Föld belsejének mineműségéről. A nehézség intenzitásának görbéje a hegység alatt tömeghiánynyal, s a tenger és a síkság alatt tömegfelhalmozódással.

E szerint a Föld körülbelül km mélységig kovasavas kőzetekből, és pedig a külső burok gránitból és gnájszból van alkotva, a melyeknek főalkotórésze a kovasav és az aluminium. Ingakísérletek segítségével sikerült kimutatni, hogy a Föld kérgében a tömegek nincsenek egyenletesen elosztva. A hegységek alatt tömeghiány mutatkozik, mintha a kőzeteknek egyrésze hiányoznék, föltéve, hogy a sűrűség egyenletes.

Síkságok alatt, különösen pedig a tengerek alatt, tömegfölhalmozás mutatkozik, a mely méternél vastagabb kőzetrétegnek felel meg. Mindebből az következik, hogy a földkéreg a hegységek alatt tetemesen könnyebb, mint a síkságok alatt és a szárazföldek alatt is könnyebb, mint az óczeánok alatt 6.

A vulkánok és a vulkáni szigetek alatt a nehézség a rendesnél nagyobb. Ezeket a nehézségi eltéréseket csak azzal magyarázhatjuk meg, hogy a Sal nem borítja be tökéletesen a Sima-t, hanem szétszaggatott rögökben telepedtek le a könnyebb tömegek a nehezebbekre, mintegy km-nyire kiállva, hasonlóan a vízen úszó jégrögökhöz Megterhelés esetében mélyebbre merülnek le ezek a rögök, a kontinensek viszont tehermentesítés esetében, pl.

Egy valódi, amerikai engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember felülvizsgálja az adatait, és 24 órán belül felveszi Önnel a kapcsolatot. Ez nem tökéletes eszköz, de egyszerű, rövid, és elgondolkodtat azon a különbségen, amely csupán a merevedés megszerzése, a behatolás és az egészséges szexuális élet elég keménysége között van mert ez két különböző dolog. Mennyire bízik abban, hogy erekciót tud elérni és tartani?

A Föld felületétől km mélységben levő színtájon a nyomás kiegyenlítődnék. A merev »Sal«-rögök a magasabb hőmérsékletük miatt plasztikusabb »Sima«-rögökön úsznak, ami csakis úgy lehetséges, hogy olvadáspontjuk °-kal magasabb. A »Sima« képlékenységét talán a szurokéhoz hasonlíthatjuk legjobban, s ezzel összhangzásban van az a körülmény, hogy a Föld az árapállyal és a földrengéshullámokkal szemben aczélmerevséget tanúsít, míg a tengelyforgásnak enged s ehhez képest ellapul.